Közben történt egy rendkívüli esemény a klinikán. Patrícia volt ügyeletben, és már épp lefeküdni akart, amikor az éjszakás nővér rátelefonált, hogy azonnal menjen le a másik szintre, vészhelyzet van. Egy aznap operált hölgynek a melléből erősen szivárgott a vér. A páciens félig kómában volt, körülötte minden vérben úszott. Patrícia azonnal a műtőbe küldte a beteget, és elkezdte a műtétet két ápolónő segítségével. Most jól jött, hogy megszerezte az aneszteziológus diplomát is. Ő maga altatott, gyorsan feltárta a műtét helyét, kivette az implantátumot, és kiderült, hogy a műtét közben egy ütőeret megsértettek, ami most elpattant, innen a nagy vérzés. Ilyen esetben az ereket jól összevarrni nem egyszerű feladat. Először arra gondolt, hogy telefonon behívja Markot segíteni, ő érsebész. De már éjfél is elmúlt, meg a becsvágy is dolgozott benne, ezért egyedül elvégezte a beavatkozást. Az egyik nővér vele szemben tartotta a két érfogót, amivel a vérzést megszüntette, a másik folyamatosan nézte az altatógép műszereit, és adta az információt, hogy ha kell, beavatkozhasson az altatásba. Amíg az eret összevarrta, azon gondolkodott, hogy szabad e friss műtét után az implantátumot visszatenni. Általában ez nem szokás, de úgy döntött, miután a feltárt szöveteket szépen kitisztította, hogy visszateszi, ne kelljen a beteget később újabb műtéti traumának kitenni. Egyszer még otthon hozott egy merész döntést műtét közben, ennek köszönheti, hogy most itt van. Ismét bátor lépésre szánta el magát. Az egész beavatkozás alatt arra gondolt, hogy a páciensnek ő másik implantátumot épített volna be. Hirtelen ötlettől vezérelve a másik mellet is feltárta, és megcsinálta a cserét. Mindezt nem lehetett elsumákolni, mert a műtét közben az orvosnak folyamatosan mondani kellett, amit csinált, és ezt a számítógép rögzítette. Két órát voltak a műtőben, utána egy nővér beült a beteg mellé, és Patrícia utasítására reggelig figyelte az állapotát, miközben egy liter vért is pótolni kellett. Ő lefeküdt, halálosan fáradt volt, nem annyira a munkától, inkább a stressztől. Három órát aludt, amikor felébredt, átvette a nővér helyét, aki végre lepihenhetett. Öt óra volt, és ott őrködött reggelig, amíg a kollégák megérkeztek. Nagyon sok szakmai előírást megszegett az éjszaka. Nem értesítette a főorvost, nem hívott segítséget az újabb műtéthez, egyedül altatott és operált, a frissen feltárt sebre visszahelyezte az implantátumot, amit ráadásul ki is cserélt más méretre. A reggeli megbeszélés elmaradt, helyette a főorvos szobájában kellett számot adnia a történtekről.
- Patry, ezt nem vártam tőled! Tudod hány előírást szegtél meg?
- Igen, tudom. De vállalom a felelősséget mindenért. Csak azt kérem, hogy a tetemrehívást halaszd el három nappal, az idő engem fog igazolni. Addig függesszél fel a műtétek végzése alól, és erre a három napra átvállalom az ügyeletet, végig a beteg mellett akarok lenni. Ha kudarcot vallok, akkor minden erkölcsi és anyagi felelősséget vállalok. Ha igazam lesz, megmentettelek egy kártérítési pertől.
Minden úgy történ, ahogy kérte, műtétjeit más vette át egy kivételével, mert a beteg ragaszkodott a személyéhez, ezt későbbre halasztották. Három napig ügyelt, és sokat volt közben a betege mellett. Mindent elmondott neki. Azt is, hogy életmentő műtétre került sor, és azt is, hogy miért változtatott az implantátum méretén.
A hölgy férje másnap este látogatta meg az asszonyt, és kártérítéssel fenyegetőzött. Patríciának csak nehezen sikerült az őrjöngő embert lecsillapítani.
Harmadik nap eltávolították a csöveket, és a beteg nagyon elégedett volt a látvánnyal. Ideje volt, hogy orvosa most a beteg lelkére beszéljen.
- Caroline, hogy tetszik, amit látott?
- Jaj, nagyon, így sokkal szebb lett, mint amit a számítógépes kép mutatott.
- Akkor ezt köszönje annak, hogy a szerencsétlensége volt a szerencséje.
- Ezt hogy érti doktornő?
- Ha akkor nem pattan el az ütőere, és nekem nem kell megoperálnom, most olyan lenne, mint a számítógépes ábrán. A kollégám elmondta, hogy ő a nagyobb implantátumot javasolta, de ön nem fogadta el a javaslatát.
- Attól féltem, hogy túl nagy lesz.
- És most láthatja, hogy neki volt igaza.
- De mégiscsak ő miatta majdnem elvéreztem.
- És ennek köszönheti, hogy ilyen szép lett. Igaza van, a kolléga hibázott, de nem azért, meg megsértett egy eret. Ez előfordul, nagyon ritkán, de ez műtéti kockázat. Abban hibázott, hogy magára bízta a döntést. És ha nincs a műtéti kockázat, most nem büszkélkedhetne azzal, hogy a barátnői között ön lett a legcsinosabb.
- Ha jól értem arra akar rábeszélni, hogy ne pereskedjünk.
- Igen valahogy úgy, kapott kompenzálásként egy sokkal szebb testet. Ha eltekintenek a pertől, én átvállalom a klinikai költségeket, az utolsó centig.
- Miért maga, aki megmentette az életemet, és kijavította a hibát?
- A hibát, amit saját magának okozott. Egyébként azért kérem, mert nekem nagyon fontos a klinika jó hírneve, és ezért vállalom a költségeit.
- Tudja mit? Eltekintünk a pertől, de azt nem engedem, hogy más hibája miatt maga fizessen.
- Köszönöm Caroline, lekötelezett. És mit fog szólni a férje?
- Ha annyi idős házas lesz, mint én, tudni fogja, hogy kell egy férjet rávenni arra, hogy azt a döntést hozza, amit én szeretnék.
Másnap a hölgyet hazaengedték, a számlát kifizette, és aláírta a nyilatkozatot, hogy a klinika munkájával mindenben nagyon elégedett volt.