Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

13.5 Otthon, édes otthon – Alakulnak a dolgok

2021-05-09

A végleges adásvételi szerződéseket szeptember tizenötödikén írták alá, a tervek október huszonötödikén készültek el. Közben öt alkalommal egyeztettek megbízottjukkal.

A kivitelező megkapta a terveket, elkészítette egyösszegű árajánlatát, és a szerződés megbeszélésére leültek négyesben, a két igazgató, a tervező és a kivitelező. Az ajánlat hét százalékkal magasabb volt, mint a tervezői költségvetés végösszege. Befejezési határidőnek vállalta a kért jövő év december nyolcadikai időpontot. Patrícia tette fel az első kérdést.

  • Biztosan elkészül határidőre? Mert nem késhet egy napot sem. Január első munkanapján nyitunk, addig még be kell rendezni a klinikát, és beüzemelni a berendezéseket, köztük nagyon komplikált gépet is.
  • A szerződés aláírásával ezt vállalom.
  • A további feltételeket a menedzserigazgatónk elmondja.
  • A kötbért meg kell emelni napi egy százalékra, várjon, ha hamarabb elkészül, napi egy százalék prémiumot kap.
  • Nagyon magas a kötbér.
  • Akárcsak a prémium. Továbbá a rész-számlázáshoz: tíz százalék készültségnél tíz százalék, huszonöt százalék készültség esetén húsz százalék, harmincöt százalék készültségnél harminc százalék, és így tovább. Egészen hatvanöt százalék készültségig, amikor kifizetjük a bruttó szerződéses ár hatvan százalékát. Természetesen a korábbi kifizetések beszámításával. Átadáskor fizetünk harminc százalékot, és a fennmaradó tíz százalékot egy évre visszatartjuk a hiánypótlási munkákra.
  • Ez vállalhatatlan, a résszámlákat nyolcvan százalékig kérem kifizetni.
  • Rendben, akkor a tárgyalást itt most befejeztük. Csak az előbb elmondottak szerint tudunk szerződni.
  • Nem lehet kicsit jobb feltételekkel megállapodni?
  • Nem lehet, ha kell a munka, ezek a feltételek.

Másnap elkezdték a klinika épületén a kivitelezést, a felelősséget tervezőjük vállalta. Mivel a tervező volt a település főépítésze, a terveket összeférhetetlenség miatt a szomszédos önkormányzat engedélyezte november huszonharmadikán.

Mindent szétvertek az egykori szociális otthonban, csak a főfalak maradtak meg. Mire a nagy hidegek megérkeztek, az épületet téliesítették. Ez azt jelentette, hogy a hiányzó ablaküvegeket pótolták, és olajtüzelésű hő légfúvókkal biztosították a fűtést.

A kiviteli munkák december huszonhárom, és január kettő között szüneteltek, de utána gőzerővel dolgoztak tovább.

Karácsonykor együtt volt a család, csak Krisz hiányzott. Telefonon beszéltek vele, és Richardékkal. Egyébként a fiú hetente két-három alkalommal skypen beszélt a szüleivel, gyakran a nővérével is.

Szilveszterkor a párt vezérkara együtt bulizott, és erre Patrícia is meghívatta magukat. Választási győzelmük óta ez volt az első szilveszter, a szervezők mindent bevetettek. Ők, akik Amerikában hozzászoktak a túlzásokhoz, csak néztek, hogy itt meg mi történt. Akkora volt a rongyrázás, hogy már kellemetlen volt. Aztán akadt egy kis incidens is, Patríciát megszólította a dög.

  • Még nem volt alkalmam megköszönni, hogy kirúgattál a munkahelyemről.
  • Gondolom, azóta megtanultad, hogy legjobb az egyenes út. Ha előző este nem tagadod le Kristófot, ott édes hármasban el tudtam volna búcsúzni, és a kolléganők még mindig élvezhetnék utálatos természetedet. Te ugyan még nem köszönted meg, de ők már mind kezet csókoltak nekem.

Azzal ott hagyta a megdöbbent dögöt. Ez még mindig azt hiszi, hogy a hiba a másik térfélen van.

Hozzászólások (0)