Ismét egy újabb reggel, nagyon szalad az idő. Két hete vagyok ebben a fantasztikus üdülőparadicsomban. Minden csodálatos, csak a férjem hiányzik nagyon. Esténként egy órát beszélgetünk, és nézzük egymást a képernyőn keresztül, de nagyon hiányzik az érintése.
Máskor is volt már, hogy egy-két hetet nem voltunk együtt, de akkor tudtam, hogy hamarosan találkozunk. Most viszont, még valamivel több, mint egy hónapig várnom kell a pillanatra, amikor ismét összebújhatunk.
Nincs szex éhségem, az soha nem is volt. Talán azért, mert a szex állandó része volt a mindennapi életünknek. De hiányzik a jelenléte, meztelen testének érintése, kezének simogatása. Hogy markomban érezzem, miként változik férfiassága, ahogy az erogén zónáimat kényezteti. Negyvenöt éve vagyunk együtt, de soha nem kívántam meg egyetlen férfit sem. Könnyű volt hűségesnek lenni, mindig tudtam, hogy ennél többet mástól nem kaphatok. És legjobb tudomásom szerint ezzel ő is így van. Nagyon jó páros vagyunk mi ketten, de mindent megtettünk azért, hogy ez így legyen. Soha nem engedtük meg, hogy ne vágyakozzunk a másik testére, lelkére, a gondolataira. Nem lehetett akadály sem a gyerekeink megszületése, jelenléte, sem fáradság, vagy kedvtelenség. Tudtuk, a zsigereinkben éreztük, hogy ha egymásba olvadunk, utána minden sokkal jobb és egyszerűbb lesz. Ha összebújhattunk, az volt a legjobb gyógyszer, a legjobb altató. Fel sem merült idősebb korunkban sem, hogy ne közös ágyban aludjunk. Az esti meztelenkedés, az összebújás zárta le minden napunkat, és ha nem is jutottunk el mindig az orgazmusig, boldogan aludtunk el közös ágyunkban. Reggel még a nap is szebben ragyogott, hogy egymás mellett ébredhettünk. Most mindezt egy ideig még nélkülöznünk kell.
Megbeszéltük, hogy karácsony előtt életem szerelme kijön hozzám, és január közepén repül haza. Lesz három hetünk, hogy feltöltekezzünk a következő hónapokra. Eredetileg úgy terveztem, hogy a fél év lejártakor férjem ismét idejön, és egy hónapot együtt csavargunk a nagy kontinensen. Most már látom az anyagi helyzetemet, lesz abból kettő is. Ha már itt vagyunk, átmegyünk Új-Zélandra is. A szállodában a fizetésem háromszorosa annak, amit legmenőbb korszakomban otthon a magánpraxisomban kerestem. És a két mellékállásomban még közel ennek a felét kapom. Lehetőségünk lesz egy kis luxuskényeztetésre.
Az egész napom nagyon laza volt. Csak egy vendég keresett fel, csip-csup ügyeivel. A másik szállodában két szintén nem valami eget rengető problémát kellett végighallgatnom. Valódi szerepem ott sem volt, a páciensek megelégedtek azzal, hogy kibeszélték gondjaikat.