Eljött a nagy nap, megbíztak egy esküvőszervező céget, akik hozták az asztalokat, székeket, dekorációt, terítéket. A klinika mellett az erdő előtti füves, gazos területet kertészek kitakarították, ez lett a parkoló terület a vendégek részére. A bővítésre előkészített épületrészt gyönyörűen feldíszítették, elhelyeztek benne kilenc kerek tizenkét személyes asztalt, három sorban. Az udvaron az épület mögötti parkban volt egy kis tér, rajta egy nyolcszögletű oldalt teljesen nyitott filagória, ez lett az esketési ceremónia helyszíne. Előtte két tömbben elhelyeztek száz széket.
Az épület kijárata mellett két oldalt egy-egy asztalon a pincérek kitöltötték az italokat, száraz és édes pezsgőt, három féle gyümölcslevet, és az épületből kilépő vendégeket már az ajtóban kínálták italokkal.
Egy fiatalember az érkező vendégeket terelte, és mindenkit a kihelyezett székekből kialakított jobb oldali tömbbe ültetett le. Nagyjából negyvenen voltak, és szinte mindenki csodálkozott, hogy a másik oldal teljesen üres.
Közben bent a recepción várta az ifjú pár, hogy a násznép elé álljon, és akkor óriási meglepetésre megjelentek Roger szülei. Két napja már itt vannak az országban, de fiukkal is csak a szállodában találkoztak, hogy az ifjú párnak legyen meglepetés a jelenlétük.
Sabrang először a férjnek kezet csókolt, hosszú ideig ölelték egymást, és közben a vőlegény zokogott. Aztán az asszony is kapott egy kézcsókot, következett egy hosszú ölelkezés, és befejeződött a köszöntés európai szokás szerint az arc két oldalára adott csókkal. Utána az ara is átesett ugyanezen a szertartáson.
Az esküvőszervező gyorsan javított a sminkeken, és vonultak ki az udvarra. A menyasszonyt a nagykövet úr, a vőlegényt a nagykövet asszony vezette a szertartás helyszínére. A polgármester adta össze a párt, utána következett az indiai szertartás. A szervező kérte a vendégeket, maradjanak még, rövid szünet után folytatódik a ceremónia. A főnővér közben párjával közölte, hogy a mosdóba megy, valójában átöltözött menyasszonyi ruhájába. És amikor a szervező kérte, hogy mindenki foglaljon helyet, folytatódik az eseménysorozat, megjelent az ajtóban egy hatalmas tömeg, ismeretlen emberek, akik elfoglalták a baloldali székeket. Csak a csőbehúzott vőlegénynek voltak az új arcok ismerősek, és amikor szülei is leültek az első sorba, már tudta, hogy itt ma őt férjül veszik. Mosolyogva felállt, miközben a fejét rázta, jól tőrbe csalta a menyasszonya. Sok ideje már nem maradt a töprengésre, mert az ajtóban megjelent az ara, akit az édesapja vezetett a vesztőhelyre. A leendő férj most értette meg miért kellett neki erre az eseményre ruhát varrattatni.
A polgármester vezényletével megtörtént a hivatalos ceremónia, majd a közben megérkezett plébános is összeadta a párt.
Amíg a közel száz fő még egy ital mellett gratulált a két ifjú párnak, a szervezők a székeket bevitték az épületbe és szépen elrendezték az asztalok körül.
A középen lévő asztalnál foglalt helyet Patrícia, Roger, a polgármester, a plébános, és még nyolc kitüntetett munkatárs. A középtől jobbra lévő asztalnál Bahula, Sabrang, Roger és Patrícia szülei, továbbá még hat munkatárs kapott helyet. Középtől balra a másik ifjú pár a közeli rokonokkal. Két órakor elhangzottak a köszöntők, sorrendben a polgármester, Patrícia, a nagykövet úr, és a főnővér édesapja. A polgármester arról szónokolt, hogy milyen nagy megtiszteltetés a településnek, hogy a klinikát itt építették fel. Aztán politizált, senki nem értette erre miért van szükség. Patrícia láthatóan meghatott volt, amikor elkezdte mondandóját. Nem készült előre, de most a süket duma után muszáj volt az emberek gondolatait visszaterelni az eseményre.
- Kedves ifjú párok! Nagy öröm, hogy életetek egyik legszebb napján, abból a boldogságból, amit a házasságkötés jelent, adtok nekünk is egy pici kis darabkát. Rokonoknak, szeretteiteknek, barátaitoknak, és munkatársaitoknak.
- Sabrang, amikor a férjem javasolta, hogy te legyél az egyik orvos a klinikán, szakítsunk ki a környezetedből, hozzunk ide, hazádtól hatezer kilométerre, egy új hazába, számodra idegen kulturális környezetbe, elég ingerülten utasítottam el. Aztán amikor kiderült, hogy az egyetemet itt végezted el, arra gondoltam, adok neked egy esélyt.
- Ma áldom a férjem bölcs előrelátását és kiváló emberismeretét, csodálatos barátot és munkatársat adott nekem a teremtő. Csak hab a tortán, hogy életed párja személyében kaptam egy nagyszerű barátnőt, és az én gyermekeimnek lehet kerek e világon a legkedvesebb, legtürelmesebb, legaranyosabb pótmamája.
- Én egy szerencsés ember vagyok, mások két balkezesek, nekem meg van két jobb kezem. Emil, nagyon jó, hogy ránk találtál, a tudásodnál csak az energiád és tanulni vágyásod nagyobb. De revidiálni kell a saját szavaimat, nekem három jobb kezem van. Jó fél éve, amikor döntenem kellett, hogy kedves főnővér barátunkkal gyarapítsam a második családomat, egykori főnöke azt mondta, ha nem csapok le rá, életem legrosszabb döntését hozom meg.
- Kedves ifjú párok, mint a második családom tagjainak nagyon sok boldogságot kívánok.
- Sabrang és Bahula ma végre megkapta azt, ami az életükből eddig hiányzott, annyi sok megpróbáltatás után isten és ember színe előtt köthették össze az életüket.
- Ami pedig Emilt és feleségét illeti, ők se maradjanak ki a jóból. Igaz, hogy már évek óta nyalakodnak együtt a tejfeles köcsögből, de ezen túl ez már nem játék, hanem kötelező elfoglaltság.
- Ürítsük hát poharainkat a két boldog ifjú párra.
Még meghallgatták a két örömapát, azután jött az ebéd, ami itt készült a konyhán, és a szervező cég pincérei szolgálták fel. Közben halk andalító zene szólt CD-ről, amit ilyen alkalmakra állítottak össze. Még ebéd közben megjelent egy indiai népviseletbe öltözött férfi, aki néhány gyönyörű számot adott elő szitáron.
Később elfoglalta a helyiség egyik sarkát a zenekar, amelyet a település bálján ismertek meg, tetszett nekik a repertoárjuk, ezért szerződtette le őket Roger. A zenészek mindent játszottak, és jó hangulatot tudtak teremteni.
A gyerekekkel közben a gondnok házaspár lánya foglalkozott. A kicsit már nem szoptatta Patrícia, de időnként benézett a gondnoklakásba, hogy utána megnyugodva lássa el a háziasszony szerepét.
A nagy helyiség egyik sarkában hatalmas svéd asztalt rendeztek be, a vendégek egész este és éjjel választhattak a finomságok közül. A húsokat és a köreteket itt készítették el a szakácsok, a sokféle salátát, gyümölcsöt, és édességet, tortát a szervező cég hozta. Volt egy italpult, ott főleg a koktélkedvelők gyülekeztek, mert három pincér folyamatosan hozta a kért innivalókat.
Hajnali háromkor ment el az utolsó vendég, a gyerekek maradtak a gondnoki lakásban, Patrícia és Roger a szüleikkel átmentek a kúriába, hogy kipihenjék a hosszúra nyúlt napot.
Roger szülei még két napot maradtak és utaztak tovább. Eddigi állomáshelyéről a nagykövetet haza rendeleték, egy darabig Indiában a külügyminisztériumban teljesít szolgálatot. Most hazatérőben egy hónapot utazgatnak, útjukat is úgy szervezték, hogy a jeles eseményre megérkezzenek.