Patrícia Edinburgh-ben tervezte a következő éjszakát, de nem jutott el odáig. Az egyik sziklás tengerparti részen sétált egy nagyot, miután az autót leparkolta az út mentén. Hosszú félsziget volt előtte, és elindult, hogy kicsit körbenézzen. Néhány kilométer után a félsziget végén leült a sziklákra, és gyönyörködött a kilátásban. Alatta a tenger hullámai nagy csattanással, habosodva verődtek fel a köveken, élvezte a morajlást és a vízi madarak cserregő hangját.
Amikor elindult visszafelé, úgy egy kilométer után döbbenten látta, hogy egy szigeten van, nem tud kimenni a szárazföldre. A dagály elvágta kirándulóhelyét a parttól, ami legalább egy-két kilométer távolságban volt. Ott szobrozott órákat át a szigetre bezárva, közben beesteledett, és már fázott, de nem volt menekvés. Végre elmúlt a dagály, és futott egészen az autóig, felvette a pulóverét, és ahogy kissé magához tért, indult tovább. Már teljesen besötétedett, néhány kilométerrel arrébb bement egy udvarházba, hogy emberek között lehessen, és felzaklatott lelke is megnyugodjon. A házigazdák - ötven körüli pár - ragaszkodtak hozzá, hogy maradjon ott éjszakára. Vacsorát kapott és közben beszélgettek.
- Honnan jött kislányom?
- Patrícia válaszolt, majd hozzátette, sokan nem is tudják, hogy hol van.
- De mi nem tartozunk közéjük, ilyen butának néz bennünket?
- Jaj, dehogy is, csak nem tudom, hogy a szocialista országokról itt mennyit beszélnek az emberek.
- Most sokat, látjuk az eseményeket a televízióban, hamarosan már maguknál sem lesz szocializmus. Az utolsó kommunista vezért is nemrég eltemették, és minden forrong a fővárosukban. Lehet, hogy mire hazamegy, már szabad országba érkezik.
- Hát én azt nem hiszem, még sok év kell ahhoz, hogy a fejekben is szabadok legyünk.
- Milyen okos kislány, mik a szülei?
- Apám tervező mérnök, saját vállalkozása van. Anyám is a vállalkozásban dolgozik, de főleg engem és az öcsémet próbál emberré faragni.
Másnap reggel kiadós reggelit kapott, és fizetni akart az éjszakáért, de a házaspár nem fogadott el pénzt.
Továbbindult, és este Perth kisvárosban keresett magának szállodát.
A hetedik nap a tengerparton az A9 úton elment a szigetország csúcsára, és Thurso városban aludt egy háromcsillagos szállodában.
Másnap Skócia északi partját autózta végig három számjegyű utakon, sokat nézelődve a tengerparton, így estére csak Durness városkáig jutott el, ahol egy kempingben aludt.
Kilencedik nap a sziget belsejében autózott déli irányba egészen Glasgow-ig jutott, keresett egy szállodát, megvacsorázott, és beesett az ágyba.
Következő nap Cairnryan-ig sikerült eljutnia, gyönyörű útvonalon az A77 úton, és komppal átment Észak-Írországba Larne városkába. Innen fél óra alatt Belfastban volt. A belvárosban talált egy szállodát, és annak szomszédságában egy ír kocsmában hozzácsapódott egy helyi fiatalokból álló csoporthoz. Nagyszerűen szórakozott a helybéli fiukkal és lányokkal, finom vacsorát evett, jó zenét hallgatott.
Az utazás tizenegyedik napján sétált a városban, reggel a piacon kezdte a napot, hogy egyen egy igazi Belfast Bap-ot, a tojással, baconnel, és kolbásszal bőségesen megrakott sült zsemlét. Délben a várban nézelődött, ahol épp egy esküvőt tartottak, és beszippantotta őt az ünneplő tömeg. Este megismételte az előző napi programját, most egy másik társasággal barátkozott össze.
Patrícia 17 éves korára komoly érett nő lett, senki nem feltételezte róla, hogy még fiatalkorú.
Mindkét este volt egy-egy fiú, akik nagyon szerettek volna közelebb férkőzni hozzá, de határozottan elhárította a közeledésüket.