Patrícia kisöccse az első szerelem bűvöletében élt. A fiú tizenhat éves volt, osztálytársnője egy évvel idősebb, és iskolaév végén bolondultak egymásba. Mint később kiderült igazi diákszerelem volt, de mint az első, a legédesebb.
Amikor a lány elkezdett könyörögni szüleinek, hogy a családdal együtt elutazhasson, Zoltán az ő jegyét is lefoglalta, tudva, hogy a szülők végül beadják a derekukat.
Először Bécsbe repültek, onnan indult a charter járat. Leszálltak még Zürichben, ott is vettek fel utasokat, és Mombassa repülőterén landoltak. Egy lepukkant létesítmény volt a tranzitépület, bár minden másnak nevezhető, csak épületnek nem. Óriási hodály, melynek falai hézagosan rakott kisméretű téglából épültek három méter magasságig. Felette egy méterrel magasabban a tetőszerkezet, bambuszból, és azon a pálmalevél tető. Verébhez hasonlító madarak repkedtek mindenütt a fejük felett, és a téglafalakon átsüvített a forró levegő.
Rozsdás vaskorláttal a beérkezett gép utasait két részre választva, egyes oszlopba terelve estek át az útlevélvizsgálaton. A csomagjaikat az alkalmazottak kézzel pakolták le nagy halomba, nem volt egyszerű mindenkinek megtalálnia a sajátját.
Kint egy parkolóban a tizenegy sorakozó autóbusz között kiabáló néger sofőrök igyekeztek a szállodák utasait egybe terelni, vagy inkább szétválogatni. Minden felszállót kipipáltak az utas listákon, de a buszokban még egy névsorolvasást is tartottak a biztonság kedvéért. Csak amikor már egyértelmű volt, hogy minden utas a saját buszában ül, indult el a menet a szállodákhoz.
Patrícia és népes csapata a repülőtértől 20 kilométerre a Severin Sea Lodge szállodába tartott. Ez Mombassától tizenegy kilométerre van közvetlenül a tengerparton. Rajtuk kívül még három hazai pár volt a buszon, velük már Bécsben megismerkedtek, amíg a repülőtéri tranzitban a beszállásra vártak.
Három fantasztikus hetet töltöttek Kenyában, Zoltán úgy szervezte, hogy az első és a harmadik héten a szállodában pihentek, de a középső hét minden napjára volt programjuk. Részt vettek egy három napos szafarin, a többi napokon vagy egész napos, vagy fél napos fakultatív programok vártak rájuk.
A szafari különleges élményeket adott az utasoknak. Minden éjszaka másik szállodában aludtak, és útközben rengeteg állatot láttak. Olyan szavannákon utaztak keresztül, ahol ameddig a szem ellátott tömegben voltak a vadak. Zebrák, bivalyok, zergefélék. Másutt zsiráfcsaládok, vagy hatalmas elefánt kolóniák. Az út menti sekély tavakban rengeteg víziló, a fákkal ritkásan benőtt területeken heverésztek az oroszlánok. De láttak gepárdokat, sokféle majmot, és még több vízimadarat. Látták, ahogy a sakálok marakodnak a nagyvadak által otthagyott maradékon, és utánuk a keselyűk csipkedték a csontokat, amin már szinte semmi hús nem maradt.
A fakultatív programok között volt hajókirándulás, melynek fénypontja a tengerparti tizenegy fogásos vacsora volt, csodás környezetben.
Kóstoltak zebra és krokodilhúst, az ellátásuk egyébként királyi volt.
Első és harmadik héten napközben a több úszó és pancsoló medencében, vagy a tengerben fürödtek, süttették a hasukat, vagy hűsöltek a pálmafák árnyékában. Minden este a medenceparti bárban élőzenére táncoltak, és végigkóstolták a teljes koktélkínálatot.
Tartalmas három hetet töltöttek együtt, rengeteg látnivalóval, jól szórakoztak, és közben gyönyörűen lebarnultak.
Véget ért a nyári szabadság, Kristóf hazaköltözött szülei házába, ahol külön lakrészt alakítottak ki számára, a kertből önálló bejárattal.