A következő évben országgyűlési választásra készültek, a politikai feladatok összesűrűsödtek. A szakmai csapatok elkészítették az anyagaikat, és abból egy szűk stáb összeállította a párt programját. A programalkotók vezetője az elnök egyik helyettese lett, és minden szakmai csoportból egy fő vett részt a programalkotásban. Őket az elnök jelölte ki, és Patrícia legnagyobb megdöbbenésére ő is bekerült a kiválasztottak közé. Hiába próbálta a feladatot áthárítani, ekkor már az elnök szava szent és sérthetetlen volt.
Év elején megindultak a kampány előkészületei, ez újabb megfeszített munkát jelentett az aktivistáknak. Most először fordult elő Patrícia életében, hogy vizsgát halasztott, mert az intenzív politikai munka elvonta az idejét a tanulástól.
Otthon édesapjával is állandóan vitatkoztak a politikáról.
- Ez a te Győző főnököd rossz irányba viszi a csapatot.
- Nemrég még te is jó véleménnyel voltál róla.
- Akkor még azt hittem, hogy egy izgága liberális gondolkodású forrófejű fiatalember, de már látszik, hogy csak politikus, a rosszabb fajtából.
- Hogy mondhatsz ilyent? Gyere el egyszer, és hallgasd meg élőben, meglátod, hogy milyen rátermett vezető.
- Biztosan az, de az isten óvja az országot attól, hogy egyszer hatalomra kerüljön.
- Hát pedig mi ezen dolgozunk, talán nem most, de a következő választásokon győzni szeretnénk.
A választást a régi állampártból létrehozott magát szociáldemokratának megjelölő társaság nyerte. Alapvetően két baj volt velük, nem voltak valódi szocialisták, és nem voltak demokraták. Ráadásul koalícióra léptek a liberális párttal, pedig erre nem is volt szükségük. Ez a koalíció csak az ellenfeleiknek volt jó, ebben a négy évben a hatalmon lévő torzsalkodó két párt felőrölte egymást, és önmagukat is, ifjú ellenfeleik ez alatt sokat erősödtek.
A két választás közötti időszakban, az ellenzéki munkában Patríciának nem volt sok dolga, a szakmapolitikai műhely munkájában aktívan részt vett, és eljárt a párt rendezvényeire. Eleinte mindenhová Kristóffal ment, később, amikor a fiú a szüleihez költözött, a helyzet megváltozott. Kristóf átvette városában a helyi pártszervezet vezetését, és csak ritkán vett részt a szakmapolitikai kollégium munkájában. Elég feladatot adott neki a helyi pártélet szervezése. Ha országos rendezvény volt, azon mindketten jelen voltak, máskor hét végén valamelyikük utazott, hogy együtt lehessenek. Nyári és téli iskolai szünetekben Patrícia leköltözött barátjához, a kötelező gyakorlatokat is ott töltötte le. Ilyenkor a politikai munka is félgőzzel ment, és ha mégis volt feladat, abból a lány kihúzta magát. A párt vezetői ezt nagyon jól tolerálták, mindkettejük munkájára szükségük volt, de persze nem voltak pótolhatatlanok.
1994 évben a párt is megmérettetett az országgyűlési képviselőválasztáson. A fiatalok sokat készültek az eseményekre, Patríciának is akadt bőven feladata. A választás mégis kudarcot hozott számukra. Gyengébben szerepeltek, mint négy évvel korábban, és sokkal gyengébben, mint ahogy azt az elemzők várták. A párt elnöke dühöngött, és elindult a leváltása érdekében a szervezkedés.