Laza napom volt, jutott időm a párterápiás programom finomítására. A nagyját már elkészítettem, de minden tökéletes alkotást lehet még cizellálni. És ez még korántsem tökéletes. Alaposan átnéztem korábbi feljegyzéseimet, hogy minden szükséges elemet beépítsek, és kutakodok a világhálón, kiváló ötletekre lehet rábukkanni.
Egy érdekesebb esetem azért ma is volt. Huszonnyolc éves csinos, de feltűnően kihívóan viselkedő hölgy keresett meg, és elpanaszolta, hogy új munkahelyén a nők kiközösítik, mert szebb a többieknél.
Megkérdeztem, milyen volt a helyzet az előző munkahelyén. Kiderült hasonló volt a vele szembeni hangulat, ezért is váltott. Azt hiszem, komoly önismereti problémákkal küzd, és ezzel szembesítettem. Az hogy szebb másoknál, nem elég ahhoz, hogy a kevésbé szép nők kiközösítsék. Ehhez valamilyen viselkedésbeli probléma is kell. Javasoltam, gondolja át, hogy mi az, ami mások szemében szálka lehet. Például túl kihívóan viselkedik, esetleg nagyon nyomul a férfi kollégákra, vagy minden nőnek felhívja a figyelmét, hogy kevesebbet ér, mint ő. Mindenképpen csináljon egy önvizsgálatot. Ha nem jut eredményre, kérjen szakembertől segítséget, vagy menjen el egy önismereti előadásra vagy tanfolyamra.
Kis védencem, nagyon élvezi a szabadságát, és egyre jobban elfogadja önmagát. Napról napra jobban vetkőzi le azokat a beidegződéseket, melyek a téves kényszerképzete mögött álltak. Minden étkezésnél olyant játszunk, hogy kinézünk egy csinos nőt, és megfigyeljük, mit és mennyit eszik. Közben megfigyelünk elhízott embereket is, hogy kapjon negatív visszacsatolást is. Napról napra egyre jobban kénytelen elhinni, hogy az ember alakját főleg az étkezései, és a napi mozgás mennyisége befolyásolja.