Patrícia még a hajón, egy alkalmas pillanatban elérkezettnek látta az időt, hogy Kristóffal beszéljenek a közeli jövőjükről.
- Mit szólsz Mark meghívásához?
- Nekem tetszik, menjünk ki hozzájuk.
- Rendben van, egy feltétellel. Utána kijössz velem dolgozni Afrikába.
- Te miről beszélsz? Ha Afrikát akarod, menjünk el egy szervezett turistaútra.
- Én egy évre kimegyek dolgozni, szeretném, ha velem jönnél.
- Ez nem így működik, te egyedül nem dönthetsz kettőnkről.
- Én magamról döntöttem, mindenképpen megyek, a kérdés csak az, hogy egyedül megyek, vagy jössz velem.
- Én nem akarok menni, ez az egy év haszontalan időpocsékolás. Most kell a karrierünket építeni, amíg fiatalok vagyunk.
- Én meg azt mondom, hogy nekem fontosabb a szakmai tapasztalat, mint a karrier.
- De össze akarunk házasodni, fontos a karrier, a családunkra kell koncentrálni, nem a passziónkra.
- Jó, akkor te építsd otthon a karrieredet, én meg megyek a passzióm után.
- Ne csináld, én nem úgy gondoltam. Mégis, hogy képzeled el, hogy egy évig távol leszünk egymástól?
- Azt akarod mondani, hogy nem bírod ki szex nélkül?
- Nem tudom, még soha nem próbáltam.
- Akkor épp itt az ideje, hogy próbatétel elé állítsd magad. Ha valóban szerelmes vagy belém, hiányozni fog az együttlétünk, de nem pótolod mással. És ha mégis pótolod, nem szabad összeházasodnunk. Kérlek, hogy beszélgess Oliviával és Markkal a kinti munkáról, hátha te is kedvet kapsz hozzá.
Aztán szólt Oliviának, beszélje rá Kristófot, hogy tartson vele. És a nő, aki kétszer annyi idős volt, mint a lány, elővette női rafinériáját.
- Kristóf, mennyire szereted Patríciát?
- Feleségül akarom venni, akkor szerinted mennyire?
- Szereted annyira, hogy a kedvéért belevágj egy nagy kalandba?
- Ő kért meg, hogy beszélj velem?
- Igen, mert ő tovább lát az orránál, de ezt tőled nem várhatom, csak egy férfi vagy.
- Te meg egy nagyon rafinált nő, de nálam ezzel nem mész semmire.
- Csak azt szeretném, ha végiggondolnád, szereted annyira, hogy segíts az álmait megvalósítani?
- Ő már döntött, nélkülem is elmegy Afrikába.
- De az álma az, hogy veled menjen.
- Ezt honnan gondolod?
- Mit gondolsz, miért kérte, hogy beszéljelek rá? Ha egyedül akarna menni, ahhoz én nem kellenék. És hidd el nekem, nagyon fog tetszeni a munka. Egy mindennel felszerelt kórházban dolgozni, az nem kihívás. De a semmi közepén megnyerni minden nap a csatádat, az nagyon jó érzés. Gondolkodj el ezen, te "férfi"!
Nem volt kétség, a férfiúi hiúságára ezzel komoly csapást mért az asszony. A fiatal pár között az út során már nem került szóba az afrikai munka.
De volt egy másik beszélgetés is, amikor visszafelé hajóztak. Gábor a kormánynál ült, a többiek körülötte, és Olivia Gáborhoz intézte mondandóját.
- Markkal azt beszéltük, milyen jó lenne Amerikában is ezzel a csapattal utazgatni.
- Akkor ezt most vegyem úgy, hogy meghívtok minket is?
- Igen, pont erre gondoltunk, amikor Patrícia és Kristóf jön hozzánk, gyertek ti is.
- Rendben, én benne vagyok, és köszönöm a meghívást.
- Ilyen ragyogó két hét után, amit tőled kaptunk, ez a legkevesebb. Éva te mit szólsz ehhez?
- Évának ebbe nincs beleszólása, én vagyok a munkáltatója, és neki az a feladata, hogy mindig ott legyen mellettem.
- Hallottátok, mi még a sötét középkorban élünk, és az úr így parancsolta. Azért halkan megjegyzem, köszönöm a meghívást, szívesen megyek, és követem az uraságot.
Jót kacagtak a kis intermezzón, az út folyamán többször is évődtek Évával, és az urasággal.