Barryvel születése után anyja franciául beszélt, így két anyanyelve volt. Később gyerekkorában minden nyáron szüleivel legalább két hetet Franciaországban töltöttek. Középiskolás korában már a barátaival utaztak át Európába, így a nyelvtudását állandóan karban tartotta.
Azon a nyáron is egy hónapot szánt Franciaországra, eredetileg két barátjával, de ők az utazás előtt visszaléptek, mert a családjuk más programot szervezett. Végül úgy döntött, hogy egyedül is elutazik.
Megérkezése napján este a belvárosban sétált, és másnap délelőtt elment a Louvre-ba. Az egyik terem közepén a Dávid szobor másolatát nézte egy lány, és nagyon elmerült a szobor nemi szervének vizsgálatában. Közel hajolva megnézte jobbról és balról, majd hátrább lépve vizsgálta az arányokat. Berry a háta mögé állt és megkérdezte.
- Tetszik, amit látsz?
- A lány megfordult, alaposan végigmérte a fiút, és úgy válaszolt.
- Igen alapjában tetszik a szobor, de mindig elcsodálkozom, hogy egy ilyen gyönyörű férfi testhez miért ilyen kis méretet formázott a művész. Talán elfogyott a márvány?
- Lehet, hogy a modell ilyen volt.
- Szegény fiú.
- Miért úgy gondolod, a méret a lényeg?
- Nem csak, de az sem lényegtelen.
- Úgy látom, nagy szakértő lehetsz.
- Mit vársz tőlem, francia vagyok. De ugye jól érzékelem, te amerikai vagy?
- Valóban, de anyám francia.
- Igen azt hallom, hogy tökéletesen beszéled a nyelvet, de kiérződik a vájt fülűeknek, hogy a napi gyakorlatban amerikai angolt beszélsz.
- És te vájt fülű vagy?
- Igen, a Sorbonon ezt tanulom. Te mit csinálsz?
- Jogot tanulok otthon, San Franciscoban.
- És most itt mit csinálsz?
- Tegnap jöttem a szokásos egy hónapos vakációmra. És az első napom minden évben ugyanaz. Reggel Louvre, délután Montmartre. Lenne kedved ma délután velem tartani?
- Én délután akartam hazautazni a szüleimhez, de nem hajt semmi, csatlakozhatok. Csak nem egyedül jöttél?
- Most véletlenül így alakult, de lehet, hogy ez nem is baj? – És huncutul kacsintott a lányra.
- Ha így kacsingatsz rám, még leveszel a lábamról.
- Most épp nincs is más óhajom. Gyönyörű szemed van, nyilván tudsz róla.
- Igen, az egyik nagy fegyverem.
- Sok fegyvered van még? Forogj egy kicsit előttem!
A lány pördült kettőt maga körül, miniszoknyája feljebb libbent, a fiú elégedetten bólintott.
- A külső fegyvereidet látom, és nagyon kíváncsi vagyok mit rejtettél el a ruháid alatt.
- Nincs akadálya, hogy személyesen meggyőződj róla. Én is szívesen összehasonlítanálak Dáviddal.
- Akkor javaslom, hogy a Montmartre előtt elégítsük ki a kíváncsiságunkat a szállodámban.
- Mehetünk, gondolom, te gyalog vagy, az én kocsim itt áll egy saroknyira.
A szállodában adtak a kíváncsiságuknak. Egy ideig még kapkodták a levegőt, a lánynak sikerült előbb megszólalni.
- Hu, te aztán nem semmi pasas vagy. Minden szempontból vered Dávidot.
- Neked sincs semmi okod szégyenkezni. Ez még egy francia nőnél is teljesítménynek számít.
- A jó hangszerhez is kell egy jó zenész.
- El tudnám viselni, hogy a franciaországi egy hónapom alatt végig ezen a hangszeren muzsikáljak.
- Pont erre gondoltam én is, akkor ennek a lehetőségét beszéljük meg, mielőtt meggondolod magad.
- Nincs mit meggondolni. Soha nem volt hiányérzetem, ha átjöttem hozzátok, de ilyen minőséggel még nem találkoztam. Szép vagy, gyönyörű a tested, és felülmúlhatatlan vagy a szexben. Hogy lehet az, hogy szingli vagy?
- Miből gondolod, hogy az vagyok?
- Különben nem gondolkodhatnál egy hónapban.
- Ez igaz. Négy napja szakítottam a barátommal, négy hónap után.
- Őt is Dávidhoz hasonlítottad?
- Nem, de kívánom neki, hogy akkorára zsugorodjon.
- Szegény fiú, nagyon utálhatod.
- Még annál is jobban, de most jobban izgat az előttünk álló hónap. Mit szeretnél tenni?
- Veled szexelni reggeltől estig.
- És éjszaka mi a szándékod?
- Majd csak kitalálunk valamit.
- Adok egy kis gondolkodási időt, addig tegyünk eleget az előző óhajodnak.
És a lány igen nagy szakértelemmel gondoskodott róla, hogy a fiúból kihozza a maximumot. Berry arra gondolt ez a nyaralása nem lesz unalmas.