Amikor eltelt egy hét, a fiú közölte, hogy másnap délben utaznak Hawaiira. Colett egészen izgalomba jött, mert addigi ismeretei szerint az a világ egyik legszebb üdülőparadicsoma.
A következő nap Kahuluira repültek ez a második legnagyobb sziget, a fővárosa Maui. A repülőtéren várt rájuk a Ritz-Calrton szálloda alkalmazottja, és elvitte őket Kapaluaba.
A szálloda a legnagyobb luxus igényekkel épült. Az elhelyezkedése, a kialakítása, a kiszolgálás, a szolgáltatások, a berendezés, minden a kényelem legmagasabb fokát szolgálja. A lány letaglózva nézett körül, mennyire más szint ez a szülei farmjához képest.
Még aznap este megnéztek egy Luau-t, a kihagyhatatlan polinéz show-t. Naplemente előtt kezdődött a hula táncbemutató. Fűszoknyás kókuszmelltartós, hosszú fekete hajú lányok, és izmos testű félmeztelen fiúk táncolták a polinézek táncát. Közben besötétedett és fergeteges fáklya show következett. Ezután kiástak egy előző este betemetett disznót, ami egy napig sült a föld alatt a forró lávaköveken. Ezt elvitték, és elhelyezték a következő nap vacsoráját. A gödröt kitisztították, az aljára forró lávaköveket raktak. Leterítettek egy nagy fém csirkehálót, betakarták pálmalevelekkel, és erre helyeztek el egy egész megpucolt és befűszerezett sertést. Oldalt és felül is körbetakarták pálmalevéllel, és a fém hálóval körbetekerték, hogy a levelek ne mozduljanak el. Ezt behelyezték a gödörbe, amit feltöltötték annyira forró kövekkel, hogy a sütnivaló jószág teljesen körbe legyen ágyazva. A gödröt ezután földdel betakarták. A forró kövek között egy napig sütik, párolják így az egész húst. Ezután átvonultak a park egy másik részébe, ahol a megterített asztalokra feltálalták a disznóhúst, amit a produkció alatt teljesen kicsontoztak. Az egész hústömeg a szalonnával és bőrrel együtt, a tálakon volt halomba rakva. Annyira szétfőtt és sült, szálakra bontott állapotban, hogy kanállal lehetett enni. Hozzá a taro gyökérből készített poit és sokféle salátát tálaltak. Volt még az asztalon sült hal a mahi-mahi. Italként Mai Tait és Pina Coladat kínáltak, gyerekeknek friss gyümölcsleveket. És volt az asztalon mindenféle déligyümölcs, többek között, papaya, mangó, ananász, narancs, hegyekben, megtisztítva. Az egész este fantasztikus volt, a látvány, az ételek, a hangulat, minden csodás.
Másnap reggel hat órakor indultak a szálloda kisbuszával búvárkodni. Valamivel több, mint egy órás autózás után jutottak el egy kikötőbe, ahonnan húsz perces hajóút várt rájuk. A végcél a Molokini Crater, egy patkó alakú földnyelv, melynek belsejében van a világ egyik legszebb merülő helye. Hála Berry előrelátásnak, és a tanfolyamnak, egész nap élvezték ezt a csodát, többszöri merülés mellett. Színes korallok sokasága, és egzotikus halak tömege várta a búvárokat. Láttak több féle ráját, teknősöket és cápát is.
Hazafelé menet megálltak egy ananászültetvényen, ahol megnézték a termelést, a feldolgozást, és a földeken érte őket a naplemente. Az ültetvényen vacsoráztak, a menü első része hideg hűtött tejszínes ananászleves volt. Utána tengeri halakból, homárból és csirkehúsból készült ételek. Befejezésként a végén flambírozott ananászt szolgáltak fel.
A következő két nap élvezték a szálloda luxus szolgáltatásait, és fürödtek az óceánban, a csodálatos homokos parton, vagy a gyönyörű háromszintes medencében.
Négy nap mesébe illő nyaralás után visszarepültek Friscoba.
Újabb egy hét alatt megnéztek mindent, amire a korábbi hetükben még nem került sor. És a lány több látványosságot szívesen meglátogatott másodszor is.
A következő kirándulásukat Berry Los Angelesbe szervezte. Itt négy napot töltöttek. Egy ismerősüknél kaptak egy vendégszobát saját fürdőszobával. A ház tulajdonosa Berry apjának kollégája volt, plasztikai sebész. Ha a két család valamelyik tagjának dolga volt a másik városban, mindig egymás vendégei voltak. És évente egyszer a két család egy hétre házat cserélt.
Első nap autóztak és sétáltak a városban, megnézték a turisták által látogatott helyeket. A második napon Malibu tengerpartján napoztak, és fürödtek. A harmadik napot az Universal stúdióban töltötték. Negyedik nap délelőtt otthon fürödtek, házigazdájuk medencéjében, és délután hazarepültek.
Még három napot töltöttek San Franciscoban, és a lány összes csomagjával átrepültek a keleti partra New Yorkba. Itt Berry nagynénjénél laktak, és gyalog fedezték fel a várost. Az utolsó közös estjükön a lány a frenetikus szexet kérte búcsúzóul. De még hozzátette.
- Előtte beszélgessünk, mert utána már nem lesz rá erőm.
- Van még valami, amit az elmúlt két hónap alatt nem mondtunk el egymásnak?
- Mi lesz velünk ezután?
- Semmi, éljük a saját életünket, és lesz egy gyönyörű emlékünk.
- Neked ez ennyire egyszerű?
- Az élet bonyolult, nem szeretem még tovább bonyolítani.
- De úgy megszoktam azt, hogy együtt vagyunk.
- Hát ez az. Megszokásra nem lehet építkezni. Nem lettünk egymásba halálosan szerelmesek. Nagyon szép volt a nyár, de tovább kell lépni.
- Akkor többet nem találkozunk?
- Ezt ilyen kategorikusan nem zárnám ki, de kevés esélyt látok rá. Te kibírnád, hogy egy évig ne legyen kapcsolatod, mert arra vársz, hogy a következő nyarat együtt töltsük?
- Talán megérné.
- Nem hiszem, nekem biztosan nem. Még nagyon fiatalok vagyunk, szeretnék még új kapcsolatokat, mielőtt családban gondolkodnék. És lehet, hogy túl idealista vagyok, de majd egyszer szeretnék olyan feleséget, akibe szerelmes vagyok.
- És ha jövő nyáron mindketten szinglik vagyunk, nem ismételhetnénk meg ezt a nyarat?
- Ezt ráérünk eldönteni jövő júniusban. Lehet, hogy akkor valamelyikünknek lesz fontosabb programja. Addig engedjük szabadon egymást.
- Rendben, ha így akarod.
- Akkor jöhet a búcsúéjszaka?
- Mi az, hogy.
- És rendesen elbúcsúztak, Berry akkor még csak sejtette, hogy örökre.