Miért kezdtem el blogot írni? Magam is most próbálom megfejteni. Talán közrejátszott benne, hogy nyugdíjba mentem, és most ráérek foglalkozni bármivel, ami valahol itt motoszkál bennem. Talán van mondanivalóm a világról, úgy általában, és annak szépségéről, az életről, az emberekről, a gasztronómiáról. Egyes emberek fantasztikus gazdagságáról, és óriási tömegek megdöbbentő nyomoráról. Röviden, sokat láttam, és van mindenről véleményem.
Még egyszer, gondolatban ismét végigutazom a világ egyik felét. Na nem az északi, vagy a déli féltekét, nem is keletet, vagy nyugatot. Szinte minden szegletében jártam a világnak, miközben nagyon sok szegletébe nem jutottam el. Ez természetes, ehhez kevés egy emberélet.
Utazásaim egy részét regényekbe foglaltam. A történet minden esetben kitalált, de bármikor megtörténhetett volna. A szereplők nem létező személyek, de biztosan hasonlítanak valakire. Egy valami biztosan valós: a helyszínek, építmények, tájak, a helyek szelleme, az életérzés, az emberi kapcsolatok. Utazásaim során ezek mindegyikét személyesen volt szerencsém látni, érezni, megtapasztalni. Utazz velem, ígérem, hogy csodaszép helyekre (is) elkísérhetsz, érdekes tapasztalatokat gyűjthetsz. Jó utat, kedves ismeretlen barátom!